Nagy szeretettel fogadtuk a díjátadóban való résztételt a Huszár Korinna emlékversenybe. Úgy gondoljuk, a lovak egészsége nemcsak saját szempontjukból fontos: a balesetek megelőzése is kulcsfontosságú ezáltal. Interjúalanyunk túl korán élt át túl nagy fájdalmakat. Ízig-vérig lovas. Hogyan kezdődik egy lovas szenvedély? Milyen tapasztalatokkal bír az, akinek saját lova is különös utat járt be? Ő maga meséli el.
Tamara lova fogyasztóink táborát erősíti, mégpedig az egyik legprecízebbekét. Nemcsak ő, de egész családja imádja a lovak világát. A Huszár Korinna emlékversenyben Korinna emlékére évek óta igyekeznek minél több díjat felajánlani, hisz pontosan tudják, milyen érzés elsőként átlovagolni a célvonalon - mennyi munkát rejt egy-egy siker. A legnagyobb munkát pedig nem más teszi bele, mint maga a ló.
Ezért ajánlottunk fel 1 db Joint Guardot az ízületek, inak támogatásához, 1 db Re-Hydrát az elektrolit-egyensúly fenntartásához és 1 db NeutraHorse-t az izomláz megelőzéséhez, enyhítéséhez. Mert ezek a legfontosabb területei a versenylovak regenerációjának, biztonságos tréningezésének és versenyzésének. Rengeteg tragédia elkerülhetetlen, amit azonban el tudunk kerülni, azt kötelességünk megtenni.
Hogy mit gondol erről Tamara? Alább olvasható:
Ha jól tudjuk, igen közeli viszonyban állsz a sportlovak, versenylovak világával. Hogyan kezdődött ez a szenvedély?
Tamara: Édesapukám 8 éves koromban elvitt lovagolni egy barátja tanyájára és egyből beleszerettem ebbe a világba. A versenylovak iránti szeretet is itt indult hiszen az első edzőm Kövesdy Zsolt gáton is illetve díjugratásban is versenyzett így mindkét szakág közel áll a szívemhez. Jelenleg több közeli barátunk is versenyzik galoppon így mindig izgalmas nekik szurkolni és velük együtt örülni tudván, hogy milyen kemény munka áll egy-egy verseny mögött.
Maguk a lovasok is elképesztő terhelésnek vannak kitéve egy-egy versenynap alkalmával, de természetesen mindig a lovak a főszereplők. Mennyiben tér el egy versenyló életmódja egy hobbilóétól a meglátásod szerint?
Szerintem sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve ezek a lovak mint egy hobbiló, nem csak versenynapokon hanem az ezt megelőző felkészülési időszakban is. Fizikálisan és mentálisan is jól kell nekik teljesíteni. Ezzel ellentétben a saját hobbilovammal rendszeresen előfordul hogy akár egy hétig sem kell neki semmilyen komolyabb munkát végezni csak szórakozni a karámban kedve szerint.
Mi a személyes tapasztalatod, mennyire gyakoriak tréningben és a versenypályán a sérülések?
Sérülések sajnos mindenhol jelen vannak nem kivétel ez alól a versenypálya vagy a tréning sem. Nekünk személy szerint az ellés után rálépett az anyja a lábára véletlen és ebből lett egy sérülés csikó korában ami a mai napig látszik sajnos, de előfordult nálunk is hogy munka közben félrelépett vagy a karámban meghúzta magát. Ezek bárhol és bármikor megtörténhetnek viszont amit lehet azt próbáljuk megelőzni.
Manapság már számtalan eszköz áll rendelkezésünkre a lovak táplálását illetően is, hogy könnyebbé tegyük számukra a versenyszituációkat, megelőzzünk bizonyos sérüléseket, baleseteket. Van személyes tapasztalatod a takarmányozáson keresztül történő állapotjavításon?
Nekünk több állatorvos nézte Üllőn is ezt a csikó korban történt sérülést és mindenki azt mondta hogy örüljünk annak ha már ügetni tudni fog magától a lovam. Jelenleg már nyeregben dolgozik futószáron 3 jármódban és pár hét múlva már megkezdjük a felülést. Mi ezt az állapotot nagyrészt a takarmányozás által értük el a kiegészítőkkel amiket 1 éves kora óta folyamatosan kap de természetesen a munkája is sokkal lassabban lett felépítve mint egy egészséges lónak. A Vita Joint óriás szerepet játszott ebben az eredményben.
Mi a véleményed, érdemes volna nagyobb hangsúlyt fektetni a lovasoknak lovaik aktuális állapotához mért takamányozására és takarmány kiegészítők használatára?
Talán a legfontosabb az hogy a szervezet milyen támogatást kap belülről hiszen ez adja meg az alap immunitást is bizonyos betegségek esetében valamint rengeteg sérülés elkerülhető ha megfelelően vannak táplálva lovaink. A lovak a csapattársaink akiket mi választottunk magunk mellé ezért kötelességünk megadni nekik minden tőlünk telhetőt.
Nagyon szépen köszönjük a kitartó munkátokat, remélem minél több lovas megtapasztalja milyen az amikor tényleg ragyog a lova kívül-belül.
Mi pedig köszönjük a felkérést és a kedves szavakat, sok-sok örömöt kívánunk a képzéshez és az azt követő lovaglásokhoz!
